Civil Információs Centrum – képzési napok 2013. II. félév

GYIK

Civil szervezetekkel kapcsolatos Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)

 

Mit kell tennie a szervezetnek a kapott 1% felhasználása után?

A civil szervezeteknek egy erre a célra létrehozott adatlapon kell az 1%-ok felhasználásáról nyilatkozniuk. Ez azt a célt szolgálja, hogy a kapott összegekkel átláthatóbban és külön költségek nélkül tudjanak a civil szervezetek elszámolni.

A civil szervezeteknek a NAV oldaláról tölthetik le a „14KOZ Közlemény az adózó rendelkezése szerinti a kedvezményezett részére átutalt összeg felhasználásról” elnevezésű adatlapot. Majd kitöltve azt, 2016. május 31-éig kizárólag elektronikus úton kellett beküldeni a NAV részére az Ügyfélkapun keresztül.

Az adatlap mellé az ABEV programot is le kell töltenie azoknak, akik a közzétételi kötelezettségüknek eleget kívánnak tenni, mert az adatlap kizárólag ezen programon keresztül tölthető ki. Előnye, hogy a program útmutatót és hibajelzést is ad, ha nem helyesen töltik ki a lapot.

A 14KOZ számú közleményben szerepelnie kellett mindazon szja 1 %-os összegek felhasználásának, amelyeket az állami adóhatóság

  • 2014. január 1-jétől 2014. december 31-ig kiutalt a kedvezményezett részére,
  • a tárgyévben (2015-ben) felhasznált összegként figyelembe kell venni azon összeget is, amelyet a kedvezményezett már az utalás évében, azaz a 2014. évben felhasznált, illetve amelyet
  • a kedvezményezett a hibátlan 13KOZ számú közleményében tartalékolt összegként tüntetett fel.

A közleményt abban az esetben is be kell nyújtania a kedvezményezettnek, ha a 2014. évben nem utalt ki a kedvezményezett és jogelődje részére szja 1%-os összeget az állami adó- és vámhatóság, azonban a 13KOZ jelű közleményében a kedvezményezett és/vagy jogelődje tartalékolt összeget tüntetett fel.

Amennyiben a kedvezményezett a számára 2008. év előtt átutalt összeg (vagy egy része) tartalékolásáról döntött (és erről sajtóközlemény útján beszámolt), az érintett összegeket 2015. december 31-ig használhatta fel. Ha a kedvezményezett a kiutalt összeget 2015. december 31-ig felhasználni nem tudta, akkor ezt nem sajtóközlemény útján, hanem a 14KOZ jelű közlemény „F” blokkjában kell feltüntetnie, és a fel nem használt összeget a közlemény benyújtásával egyidejűleg a NAV-nak viszza kell fizetnie.

A kedvezményezettet jogutód nélküli megszűnése esetén soron kívüli, a jogutódlással történő megszűnése esetén a jogutódot a jogelődre vonatkozó tartalmú és határidejű beszámolási kötelezettség terheli.

Az adatlapon meg kell adni a szervezet hivatalos adatait, egy táblázatban a kiutalt 1%-os összeg felhasználási módját (adott évben a két évvel korábban kiutalt 1%-os támogatást), majd írásban is be kell mutatni, hogy mire költötte a civil szervezet vagy intézmény a kapott összeget. Bár a tárgyév, melyről el kell számolni mindig az adott 1% kiutalását követő évet jelenti, amennyiben a szervezet/intézmény megkezdte a pénz elköltését még a kiutalás évében, akkor azt is bele kell számolni.

A pénzügyi adatoknál külön kell tételezni a működésre (mely a felhasznált összeg max. 25%-a), illetve a cél szerinti tevékenységre használt összeget, valamint a még el nem költött részt a tovább tartalékolt rovatban kell megjeleníteni.

A kitöltött, kész lapot a „Kapcsolat az Ügyfélkapuval” fül alatti „Elektronikus küldés Ügyfélkapun keresztül” felirat megnyomása után tudjuk benyújtani a NAV-nak, amennyiben a civil szervezet/intézet már érvényes regisztrációval rendelkezik a www.magyarorszag.hu oldalon.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) a NAV által továbbított közleményeket a civil szervezetekkel foglalkozó honlapján (www.civil.info.hu) június 30-tól legalább 1 évig ingyenesen teszi közzé. Azon kedvezményezettek, amelyek saját honlappal rendelkeznek, az 1% felhasználásáról szóló közleményüket el kell helyezzék azon legkésőbb május 31-éig, és azt onnan 1 évig nem távolíthatják el.

 

 

Mit kell tennie a NAV-nak a kedvezményezett szervezettel kapcsolatban?

Ha a fenti 1. pontban felsorolt feltételek valamelyike nem teljesül, akkor a NAV az adózó nyilatkozata ellenére sem utalja át a felajánlott 1%-okat. Ha az 1. pontban felsorolt felétetlek teljesültek, akkor a NAV legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évének szeptember 30. napjáig köteles átutalni a kedvezményezett szervezet számára felajánlott 1%-okat.

Ha a NAV december 15-ig a rendelkező magánszemélyt a NAV érdekkörébe tartozó érvénytelenségről nem értesíti és az általa megjelölt kedvezményezett szervezet a NAV internetes holnapján közzétett tájékoztatóban szerepel, akkor a kérelmet teljesítettnek kell tekinteni. Ha a rendelkező nyilatkozatban foglalt kérelem a kedvezményezettel kapcsolatos körülmény miatt érvénytelennek minősül, akkor a NAV az adózót az indok megjelölése és határozat elfogadása nélkül, az elutasítást követő 30 napon belül értesíti.

Az 1. pontban említett kedvezményezettek részére átutalt összeg olyan költségvetési támogatásnak minősül, amelynek közcélú tevékenységeknek megfelelő felhasználását a NAV ellenőrizheti. A közcélú tevékenységnek nem megfelelő felhasználás esetén az NAV erről határozatot hoz, és ennek alapján az összeget visszafizetteti.

A NAV internetes honlapján tájékoztatást nyújt az 1%-os rendelkezések kedvezményezettjeinek nevéről, székhelyéről, adószámáról, az adott évi állampolgári rendelkezések együttes összegéről. A jogszabályi feltételeknek megfelelő, ténylegesen támogatásban részesült kedvezményezettekről szóló tájékoztatót a NAV honlapja a rendelkezési év december 31-ét követően tartalmazza.

 

 

Melyik bíróság intézi a civil szervezetek ügyeit?

A civil szervezeteket az a törvényszék veszi nyilvántartásba, amelyiknek az illetékességi területén a szervezet székhelye van. Ezt követően minden eljárást azon a törvényszéken kell kezdeményezni amelyik a szervezetet nyilvántartásba vette (akkor is, ha időközben a szervezet székhelye-változásbejegyzési eljárás eredményeként- megváltozott).

 

Kell-e fizetni a civil eljárásokért?

Nem. Az alapítvány és egyesület nyilvántartásba vételére irányuló eljárás tárgyi illetékmentes, a civil szervezetek változásbejegyzési eljárásáért pedig az alapítványok és egyesületek személyes illetékmentessége folytán nem kell fizetni.

 

Ki kérheti a civil szervezet hatályos adatairól kivonat kiadását?

A szervezet képviselője,-alapítvány esetén az alapító is- továbbá a bejegyzett képviselőtől származó közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján ügyvéd, ügyvédi iroda, illetve a civil szervezet ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja is kérheti kivonat kiállítását a nyilvántartást vezető bíróságtól. A kivonatért nem kell illetéket fizetni.

 

A 2014. évi törvényi változások mit jelentenek a civil szervezetek számára? Működő civil szervezetként az új szabályozással kapcsolatban milyen kötelezettségeink vannak?

2014. március 15. napján hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény. (Ptk.). A Ptk. hatálybalépésekor nyilvántartásba bejegyzett egyesület, alapítvány a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a létesítő okiratának mindazon rendelkezéseit felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg a Ptk. szabályainak. A létesítő okirat módosítását változásbejegyzési kérelemként kell benyújtani a bírósághoz. Egyesület és alapítvány 2016. március 15. napját követően csak a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő létesítő okirat alapján és a Ptk. rendelkezéseinek megfelelően működhet.

 

Kell-e alakuló közgyűlést tartani az egyesület létrehozásához?

Az új szabályok szerint nem. Az egyesület létrehozásához alapszabály elfogadása, az alapszabály elfogadásához legalább tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges. Természetesen, ha az alapítók kívánják, az alapszabály tartalmát alakuló közgyűlésen is meghatározhatják.

 

Szükséges-e vagyon egyesület alapításához?

Az egyesületnek a tagoktól elkülönült vagyonnal kell rendelkeznie. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja és ez a vagyon az egyesület megszűnésekor sem osztható fel a tagok között.

 

Mikortól működhet a szervezet, működhet-e a megalakulás és a nyilvántartásba vétel között?

A szervezet a bírósági nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, tehát működését a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdheti meg.

 

Ki minősül vezető tisztségviselőnek?

Az egyesület ügyvezetését az egyesület ügyvezetője vagy az elnökség látja el, így az egyesület vezető tisztségviselői az ügyvezető vagy az elnökség tagjai. Ők egyben az egyesület törvényes képviseletét is ellátják, képviseleti jogukat önállóan gyakorolják. A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, az alapszabály felhatalmazása alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből. Alapítvány esetében a kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői.

 

Ki lehet vezető tisztségviselő? Milyen összeférhetetlenségi és kizárási szabályoknak kell megfelelni?

Ptk. 3:22. § [A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok]

(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

(2) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

(3) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

(5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

A kuratórium tagjaira ezt meghaladóan további szabályok vonatkoznak.

Ptk. 3:397. § [A kuratórium]

(1) A kuratórium az alapítvány ügyvezető szerve. A kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői.

(2) A kuratórium három természetes személyből áll, akik közül legalább kettőnek állandó belföldi lakóhellyel kell rendelkeznie.

(3) Az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja. Az alapító okirat eltérő rendelkezése semmis.

(4) Az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban. Az alapító okirat eltérő rendelkezése semmis.

(5) Az alapító az alapítvány egyszemélyes ügyvezető szervéül kurátort nevezhet. A kurátorra a kuratóriumra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

 

Mi a teendő, ha eddig közhasznú szervezetként működtünk és ezután is szeretnénk azok maradni?

Az a szervezet amely a 2011. december 31. napján hatályos szabályok alapján közhasznú volt, 2014. május 31. napjáig megőrzi ezt a státuszát és a hozzá kapcsolódó kedvezményeket, jogállása közhasznú. Amennyiben a szervezet ezt követően is szeretné megtartani közhasznú jogállását, úgy 2014. május 31. napjáig terjeszthet elő kérelmet az Ectv.-nek megfelelő közhasznúsági nyilvántartásba vétele iránt. A kérelmet a külön erre a célra rendszeresített űrlapon kell benyújtani.

 

Melyek a legfontosabb, azonnali teendői a civil szervezeteknek, egyesületeknek, alapítványoknak?

Minden év május 31-ig letétbe kell helyezni a számviteli beszámolót és közhasznúsági mellékletet.

2012. január 1-jétől:
minden civil szervezet mérlegfordulónapja december 31., valamint
minden közhasznú szervezetnek kettős könyvvitelt kell vezetnie.

 

Abban az esetben, ha a működési költség a közhasznú  tevékenységhez (pl. természeti értékek őrzése során, vagy lakossági tanácsadás, tanuló ifjúság részére szervezett programok során telefonköltségek keletkeznek) kapcsolódóan keletkezik, akkor azt működési, vagy közhasznú tevékenységhez kell elszámolni?

A működési költségek a szűken vett szervezet fenntartásának költségeit jelentik. Ha a működési jellegű költség közvetlenül az alapcél szerinti tevékenységek (így a közhasznú tevékenységek is) megvalósulását szolgálják, oda kell elszámolni.

Abban az esetben, ha a költség nem rendelhető egyértelműen az alapcél szerinti (közhasznú), vagy a gazdasági-vállalkozási tevékenységhez, a tevékenységtípusok bevételei arányában kell megosztani a költséget.

 

A közhasznú szervezet akkor is köteles kettős könyvvezetésre, ha nem folytat gazdasági-vállalkozási tevékenységet?

A közhasznú jogállású szervezet minden esetben kettős könyvvezetést köteles alkalmazni.

 

A Civil tv. 27.§ (2) bekezdése alapján a kettős könyvvitelt csak könyvelő végezheti számla ellenében, vagy a közhasznú szervezet is végezheti magának a könyvelést? A kettős könyvvitelt csak szakképzett könyvelő, vagy bárki végezheti, aki elsajátítja annak módját?

Sem az egyszeres, sem a kettős könyvvitelnél nem kötelező jogszabály szerint könyvelő alkalmazása. Nincs akadálya annak, ha a szervezet saját emberi erőforrással intézi a könyvelését.

Jogszabályi feltételei a könyvelői szolgáltatás nyújtásának vannak, amikor egy szervezet (gazdasági társaság, vállalkozó, stb.) egy másik jogi vagy természetes személynek nyújt számviteli szolgáltatást.

 

A Civil tv.  29. § követelményeit lehet-e teljesíteni az eddigi T.1715/B-AB nyomtatvány kitöltésével és a törvényben részletezett közhasznúsági és kiegészítő mellékletekkel?

A 2012. évben, az előző évről szóló közhasznúsági jelentést még a korábbi szabályoknak megfelelően kell elkészíteni, papír alapon lehet letétbe helyezni.  A 2013. évtől már az új, elektronikus űrlapon kell a közhasznúsági mellékletet elkészíteni és a bíróságnak – letétbe helyezésre és nyilvánosságra hozásra – megküldeni.

 

A Civil tv. 30.§ (1) pontban szereplő „kötelező könyvvizsgálat" mikor kötelező?

Könyvvizsgálat akkor kötelező, ha a civil szervezet
a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele meghaladta a 200 millió forintot, vagy
b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladta az 50 főt. [A számvitelről szóló 2000. évi C. tv. 155. § (3)]

 

Hova kell besorolni a civil szervezettől másik civil szervezetnek juttatott támogatást?

Ha támogatásról van szó, azt úgy kell tekinteni, mint bármilyen más, a magánszférából érkező támogatást. Ezt a törvény egységesen adományként kezeli.

 

Adhat-e önkormányzat nem közhasznú szervezetnek támogatást, és milyen formában?

Igen, ebben a tekintetben nincsen változás a törvényben.

 

Milyen támogatást kaphat a közhasznú szervezet, és milyet a többi szervezet? Mi az, amit csak egy közhasznú szervezet kaphat az államtól, önkormányzattól, és mi az, ami a többiekre is vonatkozik?

A Civil törvény ebben a kérdésben nem korlátozza a támogatókat: minden civil szervezet kaphat az önkormányzattól, államtól működési és programtámogatást is.

A központi költségvetésből ugyanakkor működési támogatás civil szervezet részére csak a Nemzeti Együttműködési Alap terhére nyújtható.

 

Költségvetési támogatásnak számít-e egy nemzetközi szervezettől érkező támogatás?

Igen, ha az Európai Uniótól származik, mivel az EU forrásai a tagállamok befizetéseiből származnak, illetve más államoktól is érkeznek támogatások.

 

Alapszabályunk kimondja "céljaink elérése érdekében vállalkozási tevékenységet folytathatunk". Ez hogyan működhet? Lakossági használt ruha adományokból havonta általában egy alkalommal ruhabörzét rendezünk, majd a befolyt összeget adományként továbbítjuk a Rászorultak Alapítványának. Ezt a tevékenységet folytathatjuk-e tovább, illetőleg van-e lehetőség arra, hogy az ebből befolyt összeget, ha a szükség úgy hozza, saját egyesületünk kiadásaira (pl. klubhelyiségünk közüzemi díjának kifizetésére) fordítsuk?

A gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel nem haladhatja meg az éves összes bevétel 60 %-át, valamint nem veszélyeztetheti a szervezet céljának elérését. Amennyiben ezt a mértéket a gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel mégis meghaladja, az adóhatóság felhívja erre a törvényességi ellenőrzésért felelős ügyészséget. Az ügyészség – saját megítélése alapján – eljárást indíthat, amelynek keretében megvizsgálja, és szükség esetén felszólítja az egyesületet a törvénybe ütköző állapot megváltoztatására.

Az egyesület által végzett gazdasági-vállalkozási tevékenység bevétele a szervezet céljaira korlátozás nélkül felhasználható.

 

Hogyan igazolható, hogy a számviteli beszámolót és a közhasznúsági mellékletet a szervezet letétbe helyezte?

A postai feladóvevény hitelesített másolatával lehet a letétbe helyezést igazolni. Amennyiben elektronikus úton küldték be a beszámolót, abban az esetben az ügyfélkapu tárhelyre megküldött letétbe helyezési igazolás támasztja alá a beküldést, elfogadást.

 

A számviteli beszámolót és közhasznúsági mellékletet írásban vagy elektronikus úton kell a bíróságra beadni?

A számviteli beszámolót és közhasznúsági melléklet elektronikusan letölthető űrlapon (PK-141, illetve PK-142) kell elkészíteni. Az űrlapot kinyomtatva, a szervezet képviselője által aláírva kell az OBH részére elküldeni, amennyiben a civil szervezet nem rendelkezik közhasznú jogállással.

Közhasznú jogállassal rendelkezők esetében kötelező erejű az elektronikus beküldési mód.

 

Hogyan tudunk eleget tenni a Civil tv. 30. § (3) bekezdésében előírt Civil Információs Portál számára történő lekérdezésnek?

A szabály csak a bíróság számára tartalmaz előírást. A bíróság a letétbe helyezett beszámolót és a civil szervezet nyilvános adatait elektronikusan hozzáférhetővé teszi, mely a Civil Információs Portálon keresztül is elérhető lesz.

 

 

 

Folyamatos fetöltés alatt...