CIVIL MŰHELYMUNKA A FIATALOKÉRT

A fiataloknak elsősorban lelki megerősítésre van szükségük, és ebben nagyon eredményesek tudnak lenni a civil szervezetek – ez volt az egyik legfontosabb megállapítása annak a műhelymunkának, amit a fiatalok harmadlagos szocializációja témájában szervezett a Csongrád-Csanád Vármegyei Civil Közösségi Szolgáltató Központ és a Csongrád-Csanád Vármegyei Bűnmegelőzési Tanács. A megszólított civil szervezeti vezetők és ifjúsági szakértők egyetértettek abban, hogy a fiatal generáció nagyon rossz mentális állapotban van, a változáshoz nélkülözhetetlen lenne, hogy megjelenjenek az életükben az értelmező közösségek.

A családon és iskolán kívüli színterek kerültek középpontba a Civil Központban rendezett találkozón, hiszen a fiatalok szocializációjában ezek a közegek, tehát a szabadidő eltöltése során megismert minták is fontosak. A műhelymunkába meghívott szakemberek mind részt vesznek ebben a folyamatban, a találkozó lehetőséget adott arra, hogy az utóbbi évek tapasztalatait megosszák egymással.

Kiss Mária Rita, az SZTE pedagógusképző karának egyetemi docense (https://www.jgypk.u-szeged.hu/.../munkata.../kiss-maria-rita#) vitaindító gondolataiban elmondta: a harmadlagos szocializációs ágensek közül jelenleg a média játssza a legfontosabb szerepet a fiatalok életében. Az ott szerzett információkat egyénileg építik be naiv világképükbe, hiányoznak az életükből az értelmező közösségek, amelyek szűrőjén a fake news-ok fennakadhatnának és értékelni tudnák az őket ért impulzusokat. Ezt tetézi a közösségi médiafogyasztással kialakuló dopamin függőség. -Ha megnézzük a legfrissebb kutatásokat és statisztikákat azt látjuk, hogy nagyon rossz mentális állapotban vannak: enyhébb esetben szoronganak, rosszabb helyzetben az öngyilkosságig is eljutnak - hangsúlyozta a társadalomkutató, majd hozzátette: minden velük való foglalkozásnak az alapja az, hogy a fiatalok egészséges lelkületűek legyenek. A civil szervezetek szerepe ebben a folyamatban az értelmező közösségek pótlásában van – hangsúlyozta Kiss Mária Rita.

Ezt erősítették a témában hozzászólók is. A vármegyei Civil központban rendezett találkozón nyolc olyan szervezet vezetői és képviselői foglaltak a tárgyalóasztalnál helyet, akik különböző indíttatás alapján, közérdekből vagy öntevékeny módon, de azon munkálkodnak, hogy értékeket közvetítsenek a fiatalok számára, társadalmi aktivitásra serkentsék őket, hogy mindezeken át a közösséghez tartozás élményével találkozhassanak.

Tóth Gábor, az általa irányított mintegy 250 fős Tiszavirág Néptáncegyesület -ről, mint egy nagy családról beszélt, ahol a hagyományok átörökítése mellett közösségépítés is folyik.

Kispál Gyöngyi a D2 Ifjúsági Központban zajló önismereti és személyiségfejlesztő programokról szólt, amelyek az iskolai vagy a családi életben nehézségekkel küzdő fiatalokat képesek megerősíteni, felszabadítani.

Zsivkovitsné Gyenes Krisztina a Talentum Alapítvány ügyvezetője arról beszélt, hogy az önkéntesség a nem formális tanulási formák egyike, ezen keresztül igyekeznek a fiatalokkal megismertetni a segítségnyújtás felemelő érzését.

Szűcs Márta Rita a Katolikus Ifjúsági és Felnőttképző Egyesület vezetőjeként személyiség és közösségfejlesztő tevékenységüket mutatta be.

Tanács Gábor, Bordány polgármestere településük diákönkormányzat-választásának negyedszázados gyakorlatát ismertette, amely a fiatalok társadalmi szerepvállalásának ritkán alkalmazott, ám nagyon eredményes formálója.

Varga Márta, a civil központ munkatársa megerősítette: mint minden vármegyei civil központnak, így nekik is kiemelt feladatuk a fiatalok megszólítása, bevonása a civil szféra világába. Ezért is fejlesztették ki egy középiskolai interaktív órának a tematikáját, amely arra hivatott, hogy népszerűsítse a fiatalok körében a civil szervezeteket, hiszen az iskolai közösségi szolgálat kötelező ötven óráját az ilyen öntevékeny csoportoknál is teljesíthetik.

Vajda Árpád https://www.facebook.com/vajda.arpad ifjúsági szakértőként (Alternatíva Egyesület) és a Csongrád-Csanád Vármegyei Bűnmegelőzési Tanács titkáraként is megerősítette: a gyermek és ifjúsági korosztállyal foglalkozó szakembereknek szakmai-módszertani támogatásra lenne szükségük. A műhelymunkába bevont és még további, vármegyei civil szervezetekben meglévő tudás és gyakorlat adott inspirációt a találkozóra, mert egy kerekasztal-szerű gondolkodás teremtene lehetőséget reagálni a vitaindítóban ismertetett problémákra.

A jelenlévők, akik mintegy tíz ilyen közösség képviseletében fűztek gondolatokat az elhangzottakhoz, saját tapasztalataikat és felajánlásaikat fogalmazták meg a témában.

Fábiánné Páger Anna, az SOS Telefonos Lelkisegély Alapítvány vezetője hozzászólásában megerősítette, hogy az ifjúság mentális állapota aggasztó. A náluk anonim módon segítséget kérők között folyamatosan nő a fiatalok aránya, olyan megdöbbentő esetek is előfordultak már, amikor 10-12 éves korú gyermek az öngyilkosság gondolatával foglalkozott.

Kis Erzsébet, az elsősorban hátrányos helyzetű gyermekeket, fiatalokat támogató Fatima Ház Alapítvány elnökeként a személyiségfejlesztő foglalkozásaik pozitív eredményeiről beszélt, Nyári Júlia, a Gyógyulj Világ Egyesület vezetője pedig a lelki problémák művészetterápiás kezelésének lehetőségét ajánlotta fel.

A gyermekvédelmi gondoskodásban felnövő gyermekekkel és fiatalokkal kapcsolatban tapasztalható előítéletes gondolkodásra irányította rá a figyelmet Saja Eszter, az ÁGOTA Alapítvány önkéntese. A Nagyító Alapítványtólérkező Csőke Boglárka pedig a személyiség- és közösségfejlesztő, alternatív osztálykirándulás programjukról, valamint a Cipőfűző elnevezésű trénerképzőjükről beszélt, amellyel a szülők, diákok és pedagógusok igényeire reflektálva ők maguk is igyekeznek professzionális segítséget nyújtani.

A találkozó alkalmas volt arra, hogy elvesse a közös gondolkodás és cselekvés igényének magvát. A jelenlévők elhatározták, hogy a tavasz folyamán további két world café jellegű összejövetelen fogják kiszélesíteni a Csongrád-Csanád vármegyei ifjúságügyi szervezetek közösségét és terveket készítenek arra, hogyan kamatoztassák valamennyi fiatal érdekében a civil szervezetekben már meglévő tudást, eszköz- és módszertárat.