Civil Információs Centrum – képzési napok 2013. II. félév

Civil Információs Centrum céljai

Csongrád Megye lakosságszáma 2012. márciusi népszámlálás alapján 418 000 fő volt. A megyében ugyanezen időszakban 3025 társadalmi szervezet volt regisztrálva a megyei bíróságnál.
A térségben bejegyzett szervezetek száma egyértelműen összefüggésben áll a térség városiasodottságával, hiszen a szervezetek jelentős többsége a nagyvárosokban, illetve azok kistérségeiben vannak bejegyezve (Szegedi kistérség 1745, Hódmezővásárhelyi kistérség 354, Szentesi kistérség 273, Makói kistérség 260, Mórahalmi kistérség 171, és a Csongrádi kistérség 112 szervezettel rendelkezik), így látható, hogy a kistérségi központ lakosságszámának csökkentésével csökken a kistérségben lévő társadalmi szervezetek száma is. A szegedi kistérség adja a megyében bejegyzett nonprofit szervezetek 58%-át, mert Szeged adja a teljes megye lakosságának 40 százalékát is, több nagy létszámú közép és felsőoktatási intézménnyel, egészségügyi központtal rendelkezik, jelentősek az infrastruktúrafejlesztési források.
Mivel a szervezetek több mint fele Szegeden, valamint 65 százaléka a Szegedhez képest 15 kilométeres sugarú körön belül lévő Hódmezővásárhelyen és Makón található, ezért szervezetünk a Civil Információs Centrum irodáját Szegeden fogja üzemeltetni.

A igényfelmérések alapján, a megyeszékhelyen szükséges a szervezetek részére olyan találkozók megszervezése, ahol a szervezet bemutatkozások mellett, a meghívott szervezetek képviselői bemutatják a szervezet életét, a nehézségeiket, akadályokat, valamint a szervezet részéről azokra adott gyakorlati válaszokat. A szervezetek nagy része nem rendelkezik határon átnyúló kapcsolatokkal, így kezdeményezzük nemcsak hazai, hanem a határon túli kapcsolatok építését, újabb partneri kapcsolatok kialakítását, amelyek a határon átnyúló pályázati kiírások által újabb forrásteremtési lehetőséget nyújtanak közös szakmai programok megvalósításában. A partnerségből eredő sikeres kezdeményezéseket és a már esetleges tapasztalatokat, mint jó gyakorlatot megosztjuk a települések civil szervezeteivel is, hírlevelekben, internetes oldalakon, valamint tájékoztató fórumokon, amelyeket a kistérségi képzési napokon tartunk meg.
A fejlettebb és jól működő szervezeteknél jelent meg igényként az innováció fejlesztés segítése, amelyet tanácsadás keretében igyekszünk biztosítani számukra.
A megye perifériáján lévő és a kisebb településeken működő szervezetek főként financiális problémákkal küzdenek és az információáramlás sem megfelelő, sem az ő irányukba, sem egymás között. Ennek megfelelően a tapasztalatok és jó gyakorlatok bemutatása mellett, forrásteremtéssel, rendszeresen megjelenő pályázati források bemutatásával, valamint szakmai képzésekkel, tanácsadói napokon megosztott tudással segítjük a szervezetek életét. Emellett a havonta kiküldésre kerülő elektronikus hírlevélre is szükség van, hiszen időben kell eljuttatni az információkat, annak ellenére, hogy évente találkozunk a szervezetekkel a kistérségekben. A szervezetek nagy része internetes felületekről értesül a pályázati lehetőségekről, amelyek megtalálhatósága, leginkább szegedi szervezetek oldalain megoldott. Emellett egyes önkormányzatok a velük kapcsolatba álló szervezetek részére elektronikus, vagy postai hírlevelet is kiküldenek, amelyekből a település által meghirdetett pályázatok, esetenként más kiírók által megjelentetett pályázati kiírásokra hívják fel a figyelmet.
Néhány nagyobb településen található csak olyan civil referens, akinek feladata a civil szervezetekkel való együttműködés, életük nyomonkövetése, és információk eljuttatása a szervezetek felé.
A szegedi és nagyobb városi szervezeteken kívül, a megyei szervezetek maradék 40 százaléka, hasonlóan nehéz helyzetben végzi a munkáját, mint a szomszédos megyékben lévő szervezetek. Nincs kellő információáramlás a szervezetek között, emiatt rendszeresen lemaradnak a forrásteremtés lehetőségeiről, vagy a források rendelkezésre állnak, de a jelentős adminisztrációnál akad meg a munka. Az alapvető infrastrukturális háttér szinte teljes egészébe hiányzik, nincsenek folyamatosan rendelkezésre álló helyiségeik, amelyekben a tevékenységeiket céljaiknak megfelelően tudnák végezni, vagy a tagok rendszeresen találkozhatnának.
Csongrád megyében a civil szervezetek részéről érvényes az országos működési terület szerinti eloszlás, miszerint a közösségi, társadalmi igényeknek és szükségleteknek megfelelően alakulnak meg. A szervezetek többsége Csongrád megyében helyi feladattal, céllal alakult meg, kevés olyan szervezet működik, amely megyei, regionális, illetve országos, esetleg nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, és részt is ilyen programokban. Emiatt van az, hogy legfeljebb szűk, településen belüli érintkezés van a szervezetek között.
A szegedi szervezetek túlsúlya miatt jelentős a torzulás az országos cél szerinti eloszláshoz képest, hiszen a megyében rendkívül sok az egészségügy területén, illetve az egészségmegőrzéshez kapcsolódó szervezet. Ezek a szervezetek különböző programjaikkal, kezdeményezéseikkel figyelemfelhívó tevékenységet végeznek, amelyek valamilyen konkrét betegség megelőzésére, vagy gyógyítására irányulnak. Sok esetben az e célokhoz köthető alapítványok szervezik a különböző, ma még nehezen, vagy nem gyógyítható betegségekben szenvedő polgárok gyógyításához szükséges adományokat. Az ilyen társadalmi szervezetek több esetben valamelyik egészségügyi intézményhez kapcsolódóan fejtik ki a tevékenységüket, esetleg kutatási programokban vesznek részt.
A nagyvárosokban jelen vannak az oktatási tevékenységgel, illetve az iskolák és más oktatási intézmények mellet létrehozott szervezetek, alapítványok. Ezek a társadalmi szervezetek az iskolák melletti kiegészítő képzésekés a felnőttképzésben, átképzésben vesznek részt aktívan. Többen komoly Európai Uniós forrásokat is igénybe tudnak venni egy-egy komolyabb képzési projekt keretében.
A megyében a szegedi súly miatt rendkívül sok a kulturális területen és a sport világában tevékenykedő szervezet. A szegedi kulturális- és sportélet, erős lendületet ad a különböző kulturális- sport és szabadidős tevékenységeknek, programoknak, illetve utánpótlást biztosít számára a felsőoktatási intézményekben és középiskolákban tanuló fiatalok ezreinek. A rendkívül sok fesztivál jellegű nagyrendezvény, amely a megyeszékhelyen szerveződik a különböző évszakokban, kiváló táptalajt ad, és lehetőséget biztosít a kulturális szerveződések kibontakozásához, szerepléséhez, tagságuk bővítéséhez is, valamint megismerteti őket a fesztiválokra érkező, az ország, vagy a kontinens más területéről érkező érdeklődőkkel is, ennek következtében az ország más területeire is eljuthatnak produkcióikkal.
Szegeden kiemelkedően sok a sportlétesítmény, mivel szintén a több ezer huszonéves fiatal sportolási igényeit ki kell elégíteni. Emiatt sok a sporttevékenységgel működő társadalmi szervezet, akik a komoly sportkomplexumokban találnak teret tevékenységüknek.
A megyében lévő szervezetek 15 százaléka valamilyen konkrét cél érdekében jött létre, mint a helyi műemlék, vagy intézményépület felújítása, esetleg az intézmény egy konkrét eseményének (iskolai nyári tábor megtartása, rendbetétele), finanszírozásának megoldása. Ezek a szervezetek más tevékenységben nem vesznek részt, de a céljaik elérésében egy tanácsadói, képzési programban való részvétel, ami a forrásteremtésről és az adminisztrációs kötelezettségek ismertetéséről, valamint az aktuális tudnivalók meghallgatásáról szol, sokat segítene, ezért lesz érdemes invitálni őket ezekre az eseményekre, amelyeket szervezetünk tart a kistérségekben.
A kistérségekben, szinte valamennyi településen megtalálhatók a helyi horgász-vadász egyesületek, a bűnmegelőzés céljára létrehozott polgárőr szervezetek, a tűzoltó egyesületek. Ezek a horgász-vadász szervezetek gyakran környezetvédelmi feladatot és tevékenységet is ellátnak, szervezeteik gyakran több mint száz egyesületi taggal működnek, hiszen számtalan hobbi horgász van a megyében, a folyók melletti településeken. A polgárőr szervezetek nagy segítséget jelentenek a közbiztonsági szervezeteknek, mivel kisebb településeken besegítenek a betörők, és erőszakos bűnelkövetők közrekerítésében. Egyes települési nagyrendezvényeken is a rendezők között találhatók a polgárőrök.
A megye kisebb településein erős mezőgazdasági tevékenység folyik, emiatt valamennyi településen megtalálhatóak a gazdakörök, mezőgazdasággal kapcsolatos célra létrehozott szervezetek. Ezek a csoportok érdekvédelmi célokkal, a gazdák helyi lehetőségeinek bővítésért, piacszerzés végett alakulnak.
Valamennyi településen megtalálhatók az időseket magukba foglaló nyugdíjas egyesületek, akik tagjaik részére rendezvényeket, ünnepségeket szerveznek településükön, gyakran a helyi hagyományápolásból is kiveszik a részüket.
A településeken a társadalmi szervezetek fontos szerepet töltenek be a települések fejlődésében, karitatív kezdeményezésekben, a közjót ellátó feladatok elvégzésében, esélyegyenlőség biztosításában, amelyhez nélkülözhetetlen és az általunk üzemeltetett centrum kiemelt prioritású feladata a közszférával, a civil szféra minél több résztvevőjével, valamint a vállalkozói szférával való szoros kapcsolattartás, közvetítés és együttműködés.
Február óta kistérségenként közel tucatnyi szervezettel  vettük fel a kapcsolatot, melyet azóta is ápolunk. Ezek közül a szervezetek közük 35 szervezettel együttműködési megállapodást is kötöttünk a szervezetünk által üzemeltetett Civil Információs Centrum feladataival kapcsolatos a partnerségi megállapodás jegyében.
A partnerszervezetek segítenek az elérhető és elért szervezetek körének bővítésében, az információk időben való eljuttatásában.
Felkerestünk több mint kéttucat településvezetőt, akik beszámoltak a településükön működő civil szervezetekről, tevékenységükről, hiányosságaikról, a sikeresebbek eredményeiről.

A partnerség és a szakmai együttműködés a civil és vállalkozói szféra között főként a szegedi, makói és hódmezővásárhelyi kistérségben működik. Az itt működő civil szervezetek kapcsolati tőkéjére és tapasztalataira alapozva, igyekszünk a vállalkozói kapcsolatok kiépítésére, bővítésére, illetve mélyítésére nem csak az említett három kistérségben, hanem főként azokon a megyei településeken ahol ezek a kapcsolatok egyáltalán nem működnek vagy csak ritkán eseti jelleggel. Az egyes szervezetek tapasztalati mellett az önkormányzatok is hozzá tudnak járulni a vállalkozói kapcsolatok kialakításában. A településvezetők kapcsolatban állnak helyi vállalkozásokkal, cégekkel is, akik financiális segítséget nyújtanak az egyes programok megvalósításához, civil szervezetek működéséhez. A központ az önkormányzaton keresztül közvetítő tevékenységet is folytathat egy-egy olyan esemény szerveződésében, programban, amelyhez vállalkozói, magánszemély támogatása szükséges, a rendelkezésre álló források mellett.