Civil Információs Centrum – képzési napok 2013. II. félév

Civil Információs Centrum céljai

A megye civil szervezeteinek életéről:

Bács-Kiskun megyében a 2012. I. negyedévi statisztikai adatok alapján, 3 346 bejegyzett civil szervezet működött. A megye 10 kistérségében a bejegyzett civil szervezetek száma az alábbiak szerint oszlott meg:

Bajai kistérség: 541

Bácsalmási kistérség: 94

Jánoshalmi kistérség: 96

Kiskunhalasi kistérség: 293

Kiskunmajsai kistérség: 124

Kiskunfélegyházi kistérség: 247

Kiskőrösi kistérség: 351

Kalocsai kistérség: 295

Kecskeméti kistérség: 1134

Kunszentmiklósi kistérség: 171

Mint, ahogy az a statisztikai adatokból is jól tükröződik, a Kiskőrösi kistérség a 3. helyen áll a civil szervezetek számát tekintve, és további előnye, hogy földrajzilag a megye központjában helyezkedik el, így minden kistérségből könnyen megközelíthető.

A civil szervezetek körülbelül 80 %-a valamilyen konkrét helyi cél érdekében jött létre, egy iskolai tábor felújításának céljától, egészen a helyi kulturális, sport és ifjúsági életig. Az elsődlegesen helyi célok miatt létrejött civil szervezetek maximum saját településükön kerülnek kapcsolatba más szervezetekkel, így a tapasztalat és információcsere, legfeljebb a nagyvárosokban jellemző a különböző civil szervezetek között.
A működésüket és a tevékenységüket főként önkormányzati támogatásból, eseti részvételi- és tagdíjból, valamint magánadományokból finanszírozzák, az állami- és európai uniós pályázatok folyamatos figyelésével és a források lehívásával, a szervezeteknek csupán maximum 15-20%-a él sikeresen. A helyi önkormányzatok csak nagyon kevés településen foglalkoznak a helyben működő civil szervezetekkel, kevés helyen van olyan önkormányzati referens, akinek feladata a szervezetek életének nyomonkövetése, munkájuk segítése.
Az információáramlás hiánya és a financiális problémák mellett a civil szervezetek hatékony működését számos akadály és jogszabály értelmezési nehézség is hátráltatja. Ritkán adódnak helyben olyan lehetőségek, amellyel megfelelő információkhoz juthatnak a szervezetek, amelyek megkönnyítenék működésüket és szakmai munkájukat.
Egyesületünk már a korábbi évek során kezdeményezte a kiskőrösi kistérségben működő civil szervezetek együttműködési fórumának elindítását amelynek keretében rendszeres találkozókon ismertettük a rendelkezésre álló pályázati lehetőségeket, továbbá közös kezdeményezések és rendezvények szervezését végeztük el. Kapcsolataink vannak a megyén kívül a Dél-alföldi régió megyéiben, valamint a határon túl működő civil szervezetekkel is, akikkel már eddig is nagyszabású eseményeken vettünk részt.
A összefogás szükségességére és az együttműködés erősítésére alapozva 2011 nyarától elkezdtük feltérképezni a megyében működő civil szervezeteket, felmértük azok szükségleteit és igényeit. Megkerestük a települések vezetését, hogy pontos képet kapjunk a civil szervezetekről a kistérségekben. Az önkormányzati vezetőkön keresztül megszerzett információk, illetve a rendelkezésre álló nyilvános adatok alapján viszonylag pontos képpel rendelkezünk a bejegyzett civil szervezetekről a megyében, a működő és az inaktív szervezetekről egyaránt. Ezek alapján megállapítható volt, hogy a megyében, a bejegyzett civil szervezetek egyharmada hosszú évek óta semmilyen aktív tevékenységet nem végez. Ennek oka, hogy a kitűzött cél, amiért létrejött, vagy megvalósult már, vagy forráshiány miatt leállt a tevékenység, esetleg a tagok, működtetők eltávolodtak a szervezet életétől. Kiderült az is, hogy az inaktív szervezetek nagy részének nem is áll szándékában a tevékenység folytatása.
A szükséglet felmérés alapján, az alábbi szolgáltatásokra van a legnagyobb igény a megyei civil szervezetek körében: jogi tanácsadás, pénzügyi, könyvviteli tanácsadás, pályázati tanácsadás, számítástechnikai-, informatikai képzés, szervezeti-és referensi adatbázis kialakítása, rendszeres hírlevél szolgáltatás, információs nap szervezése.
2012. Február óta kistérségenként átlagosan 12 szervezettelvettük fel a kapcsolatot, így jelentős számú egyesülettel és alapítvánnyal van kapcsolatunk.
A civil szervezetekkel folytatott tapasztalatcserék során világossá vált, hogy jelentős többségük nem, vagy már csak későn értesül pályázati lehetőségekről, valamint az őket érintő jogszabályok változásairól, emiatt nem, vagy csak kisebb részben tudják eredeti célkitűzéseiket megvalósítani. A megyében nem működik nagyobb civil szervezeti szövetség, kistérségi szinten nincsenek információs szervezetek, valamint olyan felületek, amelyekről a civil szervezetek időben információkat, segítséget kapnának a működésüket és feladataik elvégzését megkönnyítő lehetőségekről. Emiatt fontos kezdeményezés a Civil Információs Centrum, a maga tanácsadói- képzési programjaival.
A FŐNIX Kulturális és Ifjúsági Egyesület által végzett felmérések alapján, Bács-Kiskun megyében a civil szektor számára elérhető szolgáltatások száma igen korlátozott és esetleges. Nincsenek olyan állandó fórumok, közösségi felületek, amelyek teret biztosítanának az információáramlásnak, a tapasztalat cserének, valamint az aktualitások, esetleges jogszabályi változások nyomonkövetésének és megvitatásának. Ez főként az intézményi háttér hiányának következménye, tekintettel arra, hogy a megyében nem működik civil szervezeti szövetség, a kistérségekben nincsenek információs, szolgáltató szervezetek.
A működéshez és szakmai programok megvalósításhoz szükséges anyagi fedezetet vagy annak legalább egy részét, a szervezetek jelentős többsége önkormányzati- és állami támogatásból, illetve csekély részben uniós forrásokból biztosítja. A helyi források igénybevételéről az önkormányzatok pályázati felhívásai, esetleges hírlevelei szolgálhatnak segítségül, média megjelenésekből tájékozódhatnak, illetve néhány önkormányzat esetében civil referens segíti a szervezetek munkáját.

Az állami- és uniós források lehetősége és elérhetősége csekély számú szervezet számára ismert, amit az az adat is jól tükröz, hogy a megyei szervezetek csupán 20%-a pályáz rendszeresen költségeinek fedezésére, vagy szakmai programjának megvalósítására, a fennmaradó 80% szinte semmilyen lehetőséget nem tud megragadni. A sikeresen pályázó szervezeteknek sok esetben problémát jelent a nyertes pályázat megvalósítása: az adminisztrációs feladatok és a pénzügyi elszámolás. Mind a magasabb arányú pályázásra, mind a nyertes pályázatok probléma mentesebb megvalósítására megoldás lenne a pályázati tanácsadás, de jelenleg a megyében nincs olyan szervezet, amely ezt a funkciót betöltené.

További problémát jelent a jogi, pénzügyi, könyvviteli, adózási és informatikai tanácsadás hiánya. Ez főként azoknál a szervezeteknél gond, ahol a tagok túlnyomó többsége idős vagy nyugdíjas, és nem tudják alkalmazni a korszerű technológiai eszközöket, így az információ hiánya náluk fokozottabban jelentkezik. Sok más esetben is, a szervezetek maguk látnak el olyan feladatot, amely szakembert igényelne, de forrás hiányában, és a szükséges ismeretek és a jogszabályi változások nyomonkövetése nélkül maguk végzik el az adott tevékenységet.

A szükséglet felmérés alapján, tanácsadások mellett igény mutatkozott civil szervezeti- és referensi adatbázis kialakítására és rendszeres hírlevél szolgáltatásra, valamint információs napok és fórumok szervezésére.


Célcsoport:

1) Helyi cél érdekében létre jött szervezetek: ezek a szervezetek jelentik a megyében létező civil szervezetek 80%-át. Továbbá több olyan szervezet van településenként, amelyek kifejezetten egy konkrét cél érdekében jöttek létre, például egy intézmény felújítása, ezért ezek a szervezetek nagyrészt nem is vesznek részt más tevékenységben. Felméréseink szerint a szervezetek kb. 15 százaléka ebbe a csoportba tartozik.

2) A második nagy csoportot a helyi kultúrával, hagyományápolással foglalkozó civil szervezetek alkotják. Ezek a csoportok sok esetben a település kulturális életében játszanak kiemelkedő szerepet, mert a helyben lévő művelődési intézmények nem mindenhol teljesítik az igényeket, ezért ezek a szervezek, amolyan hiánypótló tevékenységet is végeznek. Ezek a szervezetek rendezik a helyi hagyományőrző rendezvényeket is, emellett kulturális és a települési hagyományápolásban (helyi citerazenekar, helyi népdalkőr) is jelentős szerepük van. Hozzájuk kapcsolódik még a helyi nemzetiségi szervezetek tevékenysége is, hiszen a településeken, sok helyen előfordulnak a nemzeti kisebbségek (német, szlovák, cigány, szerb-horvát), amelyek rendezvényeikkel, kezdeményezéseikkel színesítik a helyi kulturális életet, sok esetben határon túli, nemzetközi kapcsolatokat is ápolnak.

3) A harmadik célcsoport az ifjúsággal és az oktatási intézmények mellett létrehozott és a sporttevékenységgel foglalkozó szervezetek. Ezek a civil szervezetek egyrészt lelkes fiatalokból állnak, akik a szintén hiánypótló tevékenység végzése mellett, a korszerű eszközöket alkalmazó ifjúsági rendezvények szervezését végzik, a hazai és határon túli ifjúsági kapcsolatok építésében és ápolásában is fontos szerepet játszanak. A különböző iskolákhoz, oktatási intézményekhez kapcsolódó civil szervezetek pedig az intézmények tevékenysége mellé kapcsolódó programokat (pl iskolai tábor), kezdeményezéseket szervezik. Ezek az iskolai szervezetek az intézmény esetleges fejlesztési feladatait is hivatottak segíteni, a forrásteremtésben. Hozzájuk köthető a rendkívül sok helyi sportszervezet, akik a települési sportélet nagy részét koordinálják, rendezvényeikkel, különböző sporteseményekkel, valamint képzéseikkel, a gyerekektől a felnőttekig egyaránt. A különböző sportágak utánpótlásképzésében is szerepet játszanak. A sportszervezetek csapatai rendkívül sok helyen megfordulnak sport vetélkedőkön, emiatt nagyon sok helyen kell megoldani az utazás költségeinek előteremtését és a sporteszközök beszerzését is el kell végezni gyakran. Emiatt a legtöbb rendszeres forrást igénylő szervezetek lehetnek a sportszervezetek. A sporthorgász szervezetek szinte valamennyi településen jelen vannak, így komoly részét képezik a szervezetek ezen csoportjának. Ezek az egyesületek rendkívül sok lakossal vannak kapcsolatban, hiszen jelentős számú hobbi horgász lakik a megyében, és emiatt egy-egy szervezet esetenként száznál is több tagot számlál.

4) A települések egyik fontos civil kapcsolata a prevencióval, az egészég megőrzéssel, egészségügy területén tevékenykedő civil szervezeteken keretül valósul meg. Általuk valósul meg több fejlesztés, eszközbeszerzés vagy szolgáltatás a településeken, illetve a kistérségekben, de olykor a megye teljes területén. Több esetben kutatási feladatokkal hozták létre a civil szervezetet az egészségügy területén, de olyanok is léteznek, amelyek egészségmegőrző kampányokkal és ismeretterjesztő előadásokkal, foglalkozásokkal tevékenykednek. Helyben sok példa van a sportszervezetek programjain való együttműködésre.

5) Vidéken jellemzőek a nagyszámban, szinte valamennyi településen működő közbiztonsági, illetve bűnmegelőzés céljára létrehozott polgárőr egyesületek. Fontos feladatot látnak el, hiszen a belterületek mellett, sok esetben a rendőrségnek nem jut elegendő kapacitása a külterületek, a mezőgazdasági területek gyakori ellenőrzésére, emiatt sok a betörés és eltulajdonítás és sajnos az erőszakos bűncselekmények is a külterületeken. A polgárőr szervezetek munkájukkal nagy segítséget nyújtanak a bűnmegelőzésben, együttműködve a helyi rendőrkapitányságokkal. Fontos segítség lehetnek a települési rendezvények szervezésében, a helyszínek biztosításában.

6) Léteznek a megyében különböző érdekvédelmi és szolgáltató civil szervezetek.  Mezőgazdasági termelők több helyen összefogást kezdeményeztek érdekeik végelméért, piacépítés céljából, és ezek a szervezetek képviselik őket. A szolgáltatásra létrejött szervezetek sok esetben Európai Uniós források felhasználásával valósítanak meg szolgáltatási tevékenységet, esélyegyenlőség, felnőttképzés, átképzés területén. Ezek leginkább a nagyobb városokban jellemzők.
Az eddig felsorolt szervezettípusok szintem valamennyi 3000 lakos feletti településen megtalálhatók.